Hőszigetelés nyáron is!2014. július 12. |
|---|
| Amikor hőszigetelésről beszélünk mindig a fűtési költségek csökkentésére gondolunk, pedig a megfelelő hőszigetelés az épületek belső komfortjához a nyári időszakban is elengedhetetlen. Arról nem is szólva, hogy az épületek 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint 1 Celsius fokkal való felfűtéséhez. |
|
9 490 HUF
THS biztonsági szén-monoxid érzékelő
![]() Érdekel → |
|
A nyár a pihenés, a feltöltődés időszaka is egyben. Ezért fontos, hogy lakásunk, hétvégi házunk, nyaralónk komfortja képes legyen számunkra biztosítani a nyugodt pihenés feltételeit akkor is, amikor szabadságunkat töltjük. Csend, belső klíma, biztonság... Mégis sokszor találkozni olyan épülettel - különösen tető alatti helyiséggel -, ahol a nyári hőség elleni védelem nem megfelelő, olyannyira, hogy erős napsugárzáskor szinte már elviselhetetlenül magasra kúszik a hőmérséklet. Pedig az épületek nyári hővédelmével kapcsolatos követelményeket és igazolási eljárásokat is előírások (szabványok) szabályozzák. A hatékony nyári hővédelemre már az épület tervezésekor gondolni kell és az egész épületet figyelembe kell venni. Ez esetben a szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a például tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Persze számos olyan további befolyásoló tényező is van, mint például az ablakok mérete és elhelyezkedése, a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága, de a helyiségek mérete és az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése is fontos ismérv. Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban is, de ha megfelelő adottságú az épületünk, pl. több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is „megspórolhatjuk", amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére. A vázlatos recept: napközbeni napsütés elleni árnyékolás, este és éjszaka átszellőztetés. A tetőszerkezet hőszigetelő rétegének szerepe az épület hővédelme; egyrészt a belső terek megfelelő hőmérsékletét, azaz a komfortérzetet, másrészt a határoló szerkezetek hővédelmét biztosítja. Az épületek energiaháztartása jelentősen függ a beépített hőszigetelő réteg vastagságától és minőségétől. A megfelelő rétegsorrendben (a külső oldalon) beépített hőszigetelés csökkenti a hőmérsékletingadozást, ezzel a teherhordó, térelhatároló szerkezetek méretváltozásait is. A hőszigetelés épület szerkezetét védő szerepe a páralecsapódás megakadályozása terén is jelentős; általános követelmény, hogy páralecsapódás se a belső felületen, se a tetőszerkezet rétegeiben ne következzen be. A kőzetgyapot azért is lehet jó választás, mivel a kőzetgyapot tábláknak nincs hőmozgásuk, nem zsugorodnak, és igen tartós alapanyagúak. A kőzetnek köszönhetően hosszú élettartamuk alatt, szigetelő képesség romlás nélkül biztosítják épületeink hő, nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően pedig pára ás akusztikai védelmét, valamint mindezeken túl a tűzvédelmét is. Nem éghetőek, füstöt nem fejlesztenek, és égve nem csepegnek. A Construma Díjas ECOROCK FF rendszer rendelkezik Kiváló Építési Termék védjeggyel, a hőszigetelő magját adó FRONTROCK MAX E kőzetgyapot lemez pedig Magyar Termék Nagydíjjal, amelyek folyamatos minőségellenőrzést is vonnak maguk után. A ROCKWOOL termékekre gyártói és rendszergaranciát a hazai piacon egyedüliként ad a cég. A ROCKWOOL FRONTROCK MAX E inhomogén kőzetgyapot hőszigetelése nem csak a falszerkezet hőszigetelő képességét képes javítani, hanem az akusztikai képességét is. A hab szigetelésekkel ellenben, amik rontanak a zajon - zárt szerkezetük miatt egyes rezgéshullámok felerősödnek, amelyek a kőzetgyapot nyitott szálszerkezete által csillapíthatóak, amely egyben a jó páraáteresztő képességét is biztosítja. További előny, hogy rovarok, bogarak, hangyák nem károsítják, nem költöznek bele, s a harkályok sem kezdik ki, ezért alkalmazhatóak pl. olyan lakóépületek, üdülők esetében is, amelyek élőhelyük közelében találhatóak. Tehát kiemelten fontos, hogy lakóterünk megfelelő komfortú, csendes és biztonságos legyen, nem csak azért, mert időnk nagy részét itt töltjük, hanem életünk munkája van sok esetben benne, és legféltettebb kincseinknek, a családunknak és emlékeinknek biztosít teret. Lehet kompromisszumot hozni a tűzbiztonság, hő-, pára-, akusztikai védelem, környezetbarát anyag választása terén, de érdemes? Forrás:Rockwool |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi. 
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 






































