Hőszigetelés nyáron is!2014. július 12. |
|---|
| Amikor hőszigetelésről beszélünk mindig a fűtési költségek csökkentésére gondolunk, pedig a megfelelő hőszigetelés az épületek belső komfortjához a nyári időszakban is elengedhetetlen. Arról nem is szólva, hogy az épületek 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint 1 Celsius fokkal való felfűtéséhez. |
|
8 260 HUF
Kis méretű Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
A nyár a pihenés, a feltöltődés időszaka is egyben. Ezért fontos, hogy lakásunk, hétvégi házunk, nyaralónk komfortja képes legyen számunkra biztosítani a nyugodt pihenés feltételeit akkor is, amikor szabadságunkat töltjük. Csend, belső klíma, biztonság... Mégis sokszor találkozni olyan épülettel - különösen tető alatti helyiséggel -, ahol a nyári hőség elleni védelem nem megfelelő, olyannyira, hogy erős napsugárzáskor szinte már elviselhetetlenül magasra kúszik a hőmérséklet. Pedig az épületek nyári hővédelmével kapcsolatos követelményeket és igazolási eljárásokat is előírások (szabványok) szabályozzák. A hatékony nyári hővédelemre már az épület tervezésekor gondolni kell és az egész épületet figyelembe kell venni. Ez esetben a szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a például tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Persze számos olyan további befolyásoló tényező is van, mint például az ablakok mérete és elhelyezkedése, a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága, de a helyiségek mérete és az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése is fontos ismérv. Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban is, de ha megfelelő adottságú az épületünk, pl. több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is „megspórolhatjuk", amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére. A vázlatos recept: napközbeni napsütés elleni árnyékolás, este és éjszaka átszellőztetés. A tetőszerkezet hőszigetelő rétegének szerepe az épület hővédelme; egyrészt a belső terek megfelelő hőmérsékletét, azaz a komfortérzetet, másrészt a határoló szerkezetek hővédelmét biztosítja. Az épületek energiaháztartása jelentősen függ a beépített hőszigetelő réteg vastagságától és minőségétől. A megfelelő rétegsorrendben (a külső oldalon) beépített hőszigetelés csökkenti a hőmérsékletingadozást, ezzel a teherhordó, térelhatároló szerkezetek méretváltozásait is. A hőszigetelés épület szerkezetét védő szerepe a páralecsapódás megakadályozása terén is jelentős; általános követelmény, hogy páralecsapódás se a belső felületen, se a tetőszerkezet rétegeiben ne következzen be. A kőzetgyapot azért is lehet jó választás, mivel a kőzetgyapot tábláknak nincs hőmozgásuk, nem zsugorodnak, és igen tartós alapanyagúak. A kőzetnek köszönhetően hosszú élettartamuk alatt, szigetelő képesség romlás nélkül biztosítják épületeink hő, nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően pedig pára ás akusztikai védelmét, valamint mindezeken túl a tűzvédelmét is. Nem éghetőek, füstöt nem fejlesztenek, és égve nem csepegnek. A Construma Díjas ECOROCK FF rendszer rendelkezik Kiváló Építési Termék védjeggyel, a hőszigetelő magját adó FRONTROCK MAX E kőzetgyapot lemez pedig Magyar Termék Nagydíjjal, amelyek folyamatos minőségellenőrzést is vonnak maguk után. A ROCKWOOL termékekre gyártói és rendszergaranciát a hazai piacon egyedüliként ad a cég. A ROCKWOOL FRONTROCK MAX E inhomogén kőzetgyapot hőszigetelése nem csak a falszerkezet hőszigetelő képességét képes javítani, hanem az akusztikai képességét is. A hab szigetelésekkel ellenben, amik rontanak a zajon - zárt szerkezetük miatt egyes rezgéshullámok felerősödnek, amelyek a kőzetgyapot nyitott szálszerkezete által csillapíthatóak, amely egyben a jó páraáteresztő képességét is biztosítja. További előny, hogy rovarok, bogarak, hangyák nem károsítják, nem költöznek bele, s a harkályok sem kezdik ki, ezért alkalmazhatóak pl. olyan lakóépületek, üdülők esetében is, amelyek élőhelyük közelében találhatóak. Tehát kiemelten fontos, hogy lakóterünk megfelelő komfortú, csendes és biztonságos legyen, nem csak azért, mert időnk nagy részét itt töltjük, hanem életünk munkája van sok esetben benne, és legféltettebb kincseinknek, a családunknak és emlékeinknek biztosít teret. Lehet kompromisszumot hozni a tűzbiztonság, hő-, pára-, akusztikai védelem, környezetbarát anyag választása terén, de érdemes? Forrás:Rockwool |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 







































