Hőszigetelés nyáron is!2014. július 12. |
|---|
| Amikor hőszigetelésről beszélünk mindig a fűtési költségek csökkentésére gondolunk, pedig a megfelelő hőszigetelés az épületek belső komfortjához a nyári időszakban is elengedhetetlen. Arról nem is szólva, hogy az épületek 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint 1 Celsius fokkal való felfűtéséhez. |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
A nyár a pihenés, a feltöltődés időszaka is egyben. Ezért fontos, hogy lakásunk, hétvégi házunk, nyaralónk komfortja képes legyen számunkra biztosítani a nyugodt pihenés feltételeit akkor is, amikor szabadságunkat töltjük. Csend, belső klíma, biztonság... Mégis sokszor találkozni olyan épülettel - különösen tető alatti helyiséggel -, ahol a nyári hőség elleni védelem nem megfelelő, olyannyira, hogy erős napsugárzáskor szinte már elviselhetetlenül magasra kúszik a hőmérséklet. Pedig az épületek nyári hővédelmével kapcsolatos követelményeket és igazolási eljárásokat is előírások (szabványok) szabályozzák. A hatékony nyári hővédelemre már az épület tervezésekor gondolni kell és az egész épületet figyelembe kell venni. Ez esetben a szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a például tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Persze számos olyan további befolyásoló tényező is van, mint például az ablakok mérete és elhelyezkedése, a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága, de a helyiségek mérete és az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése is fontos ismérv. Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban is, de ha megfelelő adottságú az épületünk, pl. több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is „megspórolhatjuk", amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére. A vázlatos recept: napközbeni napsütés elleni árnyékolás, este és éjszaka átszellőztetés. A tetőszerkezet hőszigetelő rétegének szerepe az épület hővédelme; egyrészt a belső terek megfelelő hőmérsékletét, azaz a komfortérzetet, másrészt a határoló szerkezetek hővédelmét biztosítja. Az épületek energiaháztartása jelentősen függ a beépített hőszigetelő réteg vastagságától és minőségétől. A megfelelő rétegsorrendben (a külső oldalon) beépített hőszigetelés csökkenti a hőmérsékletingadozást, ezzel a teherhordó, térelhatároló szerkezetek méretváltozásait is. A hőszigetelés épület szerkezetét védő szerepe a páralecsapódás megakadályozása terén is jelentős; általános követelmény, hogy páralecsapódás se a belső felületen, se a tetőszerkezet rétegeiben ne következzen be. A kőzetgyapot azért is lehet jó választás, mivel a kőzetgyapot tábláknak nincs hőmozgásuk, nem zsugorodnak, és igen tartós alapanyagúak. A kőzetnek köszönhetően hosszú élettartamuk alatt, szigetelő képesség romlás nélkül biztosítják épületeink hő, nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően pedig pára ás akusztikai védelmét, valamint mindezeken túl a tűzvédelmét is. Nem éghetőek, füstöt nem fejlesztenek, és égve nem csepegnek. A Construma Díjas ECOROCK FF rendszer rendelkezik Kiváló Építési Termék védjeggyel, a hőszigetelő magját adó FRONTROCK MAX E kőzetgyapot lemez pedig Magyar Termék Nagydíjjal, amelyek folyamatos minőségellenőrzést is vonnak maguk után. A ROCKWOOL termékekre gyártói és rendszergaranciát a hazai piacon egyedüliként ad a cég. A ROCKWOOL FRONTROCK MAX E inhomogén kőzetgyapot hőszigetelése nem csak a falszerkezet hőszigetelő képességét képes javítani, hanem az akusztikai képességét is. A hab szigetelésekkel ellenben, amik rontanak a zajon - zárt szerkezetük miatt egyes rezgéshullámok felerősödnek, amelyek a kőzetgyapot nyitott szálszerkezete által csillapíthatóak, amely egyben a jó páraáteresztő képességét is biztosítja. További előny, hogy rovarok, bogarak, hangyák nem károsítják, nem költöznek bele, s a harkályok sem kezdik ki, ezért alkalmazhatóak pl. olyan lakóépületek, üdülők esetében is, amelyek élőhelyük közelében találhatóak. Tehát kiemelten fontos, hogy lakóterünk megfelelő komfortú, csendes és biztonságos legyen, nem csak azért, mert időnk nagy részét itt töltjük, hanem életünk munkája van sok esetben benne, és legféltettebb kincseinknek, a családunknak és emlékeinknek biztosít teret. Lehet kompromisszumot hozni a tűzbiztonság, hő-, pára-, akusztikai védelem, környezetbarát anyag választása terén, de érdemes? Forrás:Rockwool |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 







































