50 ezer látogató a Construma 2015 építőipari szakkiállításon - THT-TTOE konferencia a nyitónapon2015. április 20. |
|---|
| Az elmúlt évek látogatószámát felülmúlva, csaknem ötvenezer látogatót vonzott a vasárnap zárult Construma 2015 építőipari szakkiállítás. Az öt kiállításból - Construma, Construmakert, Otthondesign, Hungarotherm és Reneo - álló kiállításcsokorhoz az idén először csatlakozott a 22. Lakásvásár is. |
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A rendezvényen Magyarország mellett 14 országból érkezett 550 kiállító több mint 18 ezer négyzetméteren mutatta be termékeit, szolgáltatásait. A kiállítók szinte kivétel nélkül a tavalyihoz képest fokozódó érdeklődésről és emelkedő számú üzletkötésről számoltak be. A tájékoztatás szerint az építési és beruházási szakemberek szerint a kiállítók és a látogatók emelkedő száma azt mutatja, hogy a hét szűk esztendő után pozitív változások következtek be a magyar építőiparban. A korábbi 7 éves építési piaci recesszió után a szakma bízik abban, hogy hamarosan pozitív változások indulhatnak meg a lakásépítések területén. A Construma nyitó - egyben első szakmai - napján, a „Társasházak tűzvédelme és a társasházi felújítások jogi háttere" címmel tartotta konferenciáját a THT és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, amit ezúttal az Országos Tűzmegelőzési Bizottsággal közösen szerveztek, melynek a THT is tagja. A konferencia nyitó előadásában Érces Ferenc tűzoltó ezredes az EU-n belül is új szemléletű tűzvédelmi koncepció eredményeként megszületett Országos Tűzmegelőzési Szabályzat előírásainak, a lakóépületek tűzbiztonságára gyakorolt várható hatásairól tartott tájékoztatót a Hungexpo Tükörtermét zsúfolásig megtöltő, több mint 200 résztvevő előtt. Kiemelte, hogy a korábbitól gyökeresen eltérő szabályozással - melynek a tulajdonosokkal való megismertetésében fontos szerep hárul a közös képviselőkre - az életvédelem szempontjainak fokozott érvényesítése volt a cél, miközben a megelőzésben az érintettek mozgástere az életszerű helyzetekhez igazodva bővült. Az OTP előadója, Tukarcs József az épületenergetikai beruházások finanszírozási lehetőségeit ismertette, különös tekintettel a pályázati önrész biztosítását célzó - az új pályázatok kiírásához igazodó - megoldásokra. Németh Mónika az MT Méréstehnika Kft. rádiós fűtési költségmegosztóikhoz és vízóráihoz biztosított szoftverről tájékoztatta a résztvevőket, mely a közös képviselők számára lehetővé teszi, hogy egy internetes felületen, minden általuk kezelt épület minden radiátorának, vízórájának adatait bármikor megtekinthessék, ami gyökeresen átalakítja az elszámolások gyakorlatát. Mivel a mérők állását - így saját fogyasztásukat - hamarosan a lakók is nyomon követhetik, borítékolható az elszámolások körüli viták számának drasztikus csökkenése és a tudatosabb fogyasztói magatartás kialakulása. Figetczki Péter a Creaton Equitone termékeit ismertette, melyek a megszokott homlokzatszigetelési megoldások alternatíváját kínálja, meglepően változatos külsőt biztosítva a felújított épületeknek. A hagyományos és iparosított technológiával épült házak fűtéskorszerűsítésben és a használati melegvíz előállításában kiemelkedően hatékony levegő-víz hőszivattyúk beépítéséről Szép Tamás, a Penta-Klíma Kft. ügyvezetője tartott előadást, aki a készülékeket az A pavilonban felépített standjukon be is mutatta az érdeklődőknek. Az intelligens lifthívót, a TeleLift-et Az MNS Védelem képviseletében Smiglag Károly mutatta be. A megoldással lehetővé válik a közös költséggel tartozó lakók kizárása a lifthasználatból, méghozzá a korábban már alkalmazott telefonos módszernél praktikusabb - a beléptető rendszereknél alkalmazott - Proxy rendszerrel, mely a liftek túlterhelésének megakadályozására is alkalmas. A konferencia után a meghívottak díjmentesen tekinthették meg a Construmát illetve a társkiállításokat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 







































