THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
50 ezer látogató a Construma 2015 építőipari szakkiállításon - THT-TTOE konferencia a nyitónapon2015. április 20. |
|---|
| Az elmúlt évek látogatószámát felülmúlva, csaknem ötvenezer látogatót vonzott a vasárnap zárult Construma 2015 építőipari szakkiállítás. Az öt kiállításból - Construma, Construmakert, Otthondesign, Hungarotherm és Reneo - álló kiállításcsokorhoz az idén először csatlakozott a 22. Lakásvásár is. |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A rendezvényen Magyarország mellett 14 országból érkezett 550 kiállító több mint 18 ezer négyzetméteren mutatta be termékeit, szolgáltatásait. A kiállítók szinte kivétel nélkül a tavalyihoz képest fokozódó érdeklődésről és emelkedő számú üzletkötésről számoltak be. A tájékoztatás szerint az építési és beruházási szakemberek szerint a kiállítók és a látogatók emelkedő száma azt mutatja, hogy a hét szűk esztendő után pozitív változások következtek be a magyar építőiparban. A korábbi 7 éves építési piaci recesszió után a szakma bízik abban, hogy hamarosan pozitív változások indulhatnak meg a lakásépítések területén. A Construma nyitó - egyben első szakmai - napján, a „Társasházak tűzvédelme és a társasházi felújítások jogi háttere" címmel tartotta konferenciáját a THT és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, amit ezúttal az Országos Tűzmegelőzési Bizottsággal közösen szerveztek, melynek a THT is tagja. A konferencia nyitó előadásában Érces Ferenc tűzoltó ezredes az EU-n belül is új szemléletű tűzvédelmi koncepció eredményeként megszületett Országos Tűzmegelőzési Szabályzat előírásainak, a lakóépületek tűzbiztonságára gyakorolt várható hatásairól tartott tájékoztatót a Hungexpo Tükörtermét zsúfolásig megtöltő, több mint 200 résztvevő előtt. Kiemelte, hogy a korábbitól gyökeresen eltérő szabályozással - melynek a tulajdonosokkal való megismertetésében fontos szerep hárul a közös képviselőkre - az életvédelem szempontjainak fokozott érvényesítése volt a cél, miközben a megelőzésben az érintettek mozgástere az életszerű helyzetekhez igazodva bővült. Az OTP előadója, Tukarcs József az épületenergetikai beruházások finanszírozási lehetőségeit ismertette, különös tekintettel a pályázati önrész biztosítását célzó - az új pályázatok kiírásához igazodó - megoldásokra. Németh Mónika az MT Méréstehnika Kft. rádiós fűtési költségmegosztóikhoz és vízóráihoz biztosított szoftverről tájékoztatta a résztvevőket, mely a közös képviselők számára lehetővé teszi, hogy egy internetes felületen, minden általuk kezelt épület minden radiátorának, vízórájának adatait bármikor megtekinthessék, ami gyökeresen átalakítja az elszámolások gyakorlatát. Mivel a mérők állását - így saját fogyasztásukat - hamarosan a lakók is nyomon követhetik, borítékolható az elszámolások körüli viták számának drasztikus csökkenése és a tudatosabb fogyasztói magatartás kialakulása. Figetczki Péter a Creaton Equitone termékeit ismertette, melyek a megszokott homlokzatszigetelési megoldások alternatíváját kínálja, meglepően változatos külsőt biztosítva a felújított épületeknek. A hagyományos és iparosított technológiával épült házak fűtéskorszerűsítésben és a használati melegvíz előállításában kiemelkedően hatékony levegő-víz hőszivattyúk beépítéséről Szép Tamás, a Penta-Klíma Kft. ügyvezetője tartott előadást, aki a készülékeket az A pavilonban felépített standjukon be is mutatta az érdeklődőknek. Az intelligens lifthívót, a TeleLift-et Az MNS Védelem képviseletében Smiglag Károly mutatta be. A megoldással lehetővé válik a közös költséggel tartozó lakók kizárása a lifthasználatból, méghozzá a korábban már alkalmazott telefonos módszernél praktikusabb - a beléptető rendszereknél alkalmazott - Proxy rendszerrel, mely a liftek túlterhelésének megakadályozására is alkalmas. A konferencia után a meghívottak díjmentesen tekinthették meg a Construmát illetve a társkiállításokat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
