THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
50 ezer látogató a Construma 2015 építőipari szakkiállításon - THT-TTOE konferencia a nyitónapon2015. április 20. |
|---|
| Az elmúlt évek látogatószámát felülmúlva, csaknem ötvenezer látogatót vonzott a vasárnap zárult Construma 2015 építőipari szakkiállítás. Az öt kiállításból - Construma, Construmakert, Otthondesign, Hungarotherm és Reneo - álló kiállításcsokorhoz az idén először csatlakozott a 22. Lakásvásár is. |
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
A rendezvényen Magyarország mellett 14 országból érkezett 550 kiállító több mint 18 ezer négyzetméteren mutatta be termékeit, szolgáltatásait. A kiállítók szinte kivétel nélkül a tavalyihoz képest fokozódó érdeklődésről és emelkedő számú üzletkötésről számoltak be. A tájékoztatás szerint az építési és beruházási szakemberek szerint a kiállítók és a látogatók emelkedő száma azt mutatja, hogy a hét szűk esztendő után pozitív változások következtek be a magyar építőiparban. A korábbi 7 éves építési piaci recesszió után a szakma bízik abban, hogy hamarosan pozitív változások indulhatnak meg a lakásépítések területén. A Construma nyitó - egyben első szakmai - napján, a „Társasházak tűzvédelme és a társasházi felújítások jogi háttere" címmel tartotta konferenciáját a THT és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, amit ezúttal az Országos Tűzmegelőzési Bizottsággal közösen szerveztek, melynek a THT is tagja. A konferencia nyitó előadásában Érces Ferenc tűzoltó ezredes az EU-n belül is új szemléletű tűzvédelmi koncepció eredményeként megszületett Országos Tűzmegelőzési Szabályzat előírásainak, a lakóépületek tűzbiztonságára gyakorolt várható hatásairól tartott tájékoztatót a Hungexpo Tükörtermét zsúfolásig megtöltő, több mint 200 résztvevő előtt. Kiemelte, hogy a korábbitól gyökeresen eltérő szabályozással - melynek a tulajdonosokkal való megismertetésében fontos szerep hárul a közös képviselőkre - az életvédelem szempontjainak fokozott érvényesítése volt a cél, miközben a megelőzésben az érintettek mozgástere az életszerű helyzetekhez igazodva bővült. Az OTP előadója, Tukarcs József az épületenergetikai beruházások finanszírozási lehetőségeit ismertette, különös tekintettel a pályázati önrész biztosítását célzó - az új pályázatok kiírásához igazodó - megoldásokra. Németh Mónika az MT Méréstehnika Kft. rádiós fűtési költségmegosztóikhoz és vízóráihoz biztosított szoftverről tájékoztatta a résztvevőket, mely a közös képviselők számára lehetővé teszi, hogy egy internetes felületen, minden általuk kezelt épület minden radiátorának, vízórájának adatait bármikor megtekinthessék, ami gyökeresen átalakítja az elszámolások gyakorlatát. Mivel a mérők állását - így saját fogyasztásukat - hamarosan a lakók is nyomon követhetik, borítékolható az elszámolások körüli viták számának drasztikus csökkenése és a tudatosabb fogyasztói magatartás kialakulása. Figetczki Péter a Creaton Equitone termékeit ismertette, melyek a megszokott homlokzatszigetelési megoldások alternatíváját kínálja, meglepően változatos külsőt biztosítva a felújított épületeknek. A hagyományos és iparosított technológiával épült házak fűtéskorszerűsítésben és a használati melegvíz előállításában kiemelkedően hatékony levegő-víz hőszivattyúk beépítéséről Szép Tamás, a Penta-Klíma Kft. ügyvezetője tartott előadást, aki a készülékeket az A pavilonban felépített standjukon be is mutatta az érdeklődőknek. Az intelligens lifthívót, a TeleLift-et Az MNS Védelem képviseletében Smiglag Károly mutatta be. A megoldással lehetővé válik a közös költséggel tartozó lakók kizárása a lifthasználatból, méghozzá a korábban már alkalmazott telefonos módszernél praktikusabb - a beléptető rendszereknél alkalmazott - Proxy rendszerrel, mely a liftek túlterhelésének megakadályozására is alkalmas. A konferencia után a meghívottak díjmentesen tekinthették meg a Construmát illetve a társkiállításokat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
