THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Januártól már csak kondenzációs gázkazánt lehet felszerelni lakásfűtésre2015. augusztus 31. |
|---|
| A nem lakossági fogyasztók szeptember 26. után, míg a lakosságiak a jövő év első napjától csak kondenzációs gázkazánra kaphatnak használatbavételi engedélyt - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg és várhatóan szeptember 1-jén lép hatályba. |
|
48 389 HUF
THS Bútor széf
 Érdekel → |
|
Az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak az abban foglalt szezonális határfoknak és hangteljesítménynek megfelelő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni. Miután a bizottsági rendeletet automatikusan alkalmazni kell minden tagállamnak - mint a tervezet indoklása megállapítja - a kereskedőknek volt idejük felkészülni az új követelményekre. A bizottsági rendelet ugyanis 86 százalékos szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja, viszont jóval drágább az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos készüléknél. Ez év tavaszán tudatosult a forgalmazókban, hogy közeleg a szeptember 26-i határidő. Májusban egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. Ezt követően a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - a szakmai szervezetekkel egyeztetve - kétéves türelmi időszak bevezetését kezdeményezi a már forgalomba hozott, de az új követelményeknek nem megfelelő, hagyományos gázkazánok felszerelésére. Ezzel szemben a mostani tervezet a nem lakossági - szakzsargonban: nem egyetemes szolgáltatásra jogosult - fogyasztóknál nem ad türelmi időt, míg a lakosság az év végéig élvezheti azt. A tervezet indoklása szerint az uniós rendelet azon megfogalmazása, hogy szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokú gázkészüléket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, azt jelenti, nemzeti hatáskörbe került annak eldöntése, hogy a forgalmazásra vagy pedig az üzembe helyezésre vonatkozzon ez a határidő. Miután a rossz hatásfokú készülékek megléte a közép-kelet-európai országokra jellemző, a jogalkotó megnézte a környező országok gyakorlatát. Így például Szlovéniában és Észtországban sem forgalomba hozni, sem pedig üzembe helyezni nem lehet 86 százalékosnál alacsonyabb hatásfokú készüléket szeptember 26-tól. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban szeptember 26. után forgalomba hozni nem, de üzembe helyezni bármeddig lehet az eddig az időpontig megvásárolt készüléket. A magyar tervezet a kettő között áll azzal, hogy az üzembe helyezés végső határnapját határozza meg. Az indoklás kifejti, a szabályozás során figyelemmel kellett lenni arra, hogy Magyarországon közel 2,5 millió gázkészülék és 4,5 millió konvektor van beszerelve. Jelenleg közel 20 ezer készülék van raktáron a kereskedőknél, ezért lehetőséget kell biztosítani, hogy a már forgalomba bocsátott - készleten lévő - készülékeket értékesítsék. A lakossági végfelhasználóknak pedig a már megvásárolt készülékek beszerelésére kell időt biztosítani. A beszereléshez szükséges időre, valamint a költségekre ad tájékoztatást a rendelettervezet melléklete. Így a kiviteli terv elkészítésétől az üzembe helyezésig tartó idő összesen 48 nap. Szeptember 26-tól az év végéig ennek a duplája áll rendelkezésére annak, aki a már megvásárolt hagyományos gázkazánt akarja felszereltetni. A minimum költség pedig - a hagyományos, kéménybe kötött kazán 100 ezer forintos árával együtt - 245 ezer forint. A teljes költség a legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén pedig legalább 395 ezer forint. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
