Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok 2021. január 7.
Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.
4 400 HUF Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben Érdekel →
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé. A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit. Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak. Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak. A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg. A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására. Németország nem elégedett Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent. A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe. Sok, de nem elég A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak. Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut. A felújítási hullámról Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé. A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd. Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok

2021. január 7.

Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.

4 400 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé.

A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit.

Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak.

Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak.

A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg.

A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására.

Németország nem elégedett
Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent.

A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe.

Sok, de nem elég
A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak.

Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut.

A felújítási hullámról
Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé.
A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd.

Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

1 130 HUF

THShop.hu Egyedi feliratú biztonsági táblák

Érdekel →

További híreink

Zöldítésre és korszerűsítésre pályázhatnak a budavári társasházak 2026. július 17.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.

Zugló átfogó energetikai programot készít elő: középületek, városháza és társasházak is megújulhatnak 2026. július 17.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.

A kiemelt beruházások rendszere a városfejlesztés gátja 2026. július 16.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.


Két új pályázat segítheti a XV. kerületi társasházakat 2026. július 16.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.

Közös költség emelés visszamenőleg: Mit tehet a tulajdonos? 2026. július 15.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Távjeladós mérés a társasházakban - mit kell tenni és mikorra? 2026. július 14.
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján.


Pályázati lehetőség gázvezeték hálózat felújítására a XVIII. kerületben 2026. július 14.
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Elfogták a túlszámlázással gyanúsított duguláselhárítókat – várják a károsultak jelentkezését 2026. július 14.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár.

Ingatlanközvetítő lennék, hogyan kezdjek neki? 2026. július 13.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".

Lakásfejlesztési támogatás a II. kerületben 2026. július 10.
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.

Nyári fűtéskorszerűsítés a távhős lakásokban – ezekre a szabályokra kell figyelni 2026. július 9.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.

Veszélyes gázszivárgás – A közös képviselő köteles a társasház érdekeit képviselni! 2026. július 8.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös képviselőt keres egy társasház Budapesten 2026. július 7.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Nagyobb teret nyertek a kisebb biztosítók a tavaszi lakásbiztosítási kampányban 2026. július 7.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.

Kinek ajánlott a közös képviselő szakma? 2026. július 6.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.

Egyéni lakásbiztosítással kiváltható a társasházi biztosítási díj? 2026. július 3.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a távfűtésben történő hasznosítását 2026. július 2.
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről.

Egészségügyi és pénzügyi kockázatok - Miért nem érdemes halogatni a strang cserét? 2026. július 1.
Komoly mikrobiológiai és anyagi kockázatok leselkednek a társasházi lakókra a falak mögött futó, elöregedett csővezetékek miatt. Meddig halogatható a vezetékek cseréje anélkül, hogy az váratlan katasztrófához, elszálló rezsiszámlákhoz vagy a biztosítási védelem teljes elvesztéséhez vezetne? A „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" elnevezésű THT konferencián Gyurasits Gergely, az Inpipe Kft. és a strang.hu termékmenedzsere tartott előadást.

Megjelent a THT júniusi száma! 2026. június 30.
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől.

Vízóracsere a társasházakban – szakértőnk válaszol 2026. június 29.
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig.