Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok 2021. január 7.
Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.
4 400 HUF Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben Érdekel →
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé. A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit. Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak. Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak. A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg. A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására. Németország nem elégedett Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent. A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe. Sok, de nem elég A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak. Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut. A felújítási hullámról Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé. A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd. Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok

2021. január 7.

Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.

4 400 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé.

A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit.

Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak.

Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak.

A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg.

A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására.

Németország nem elégedett
Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent.

A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe.

Sok, de nem elég
A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak.

Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut.

A felújítási hullámról
Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé.
A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd.

Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

19 200 HUF

THS BRICKS asztali lámpa szürke LED 17W

Érdekel →

További híreink

Amikor hideg marad a radiátor, egy mérőműszer segítheti a közös képviselő munkáját 2025. november 17.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.

Kamattámogatás, pályázatok, megtakarítás: pénzügyi megoldások társasházaknak és lakásszövetkezeteknek 2025. november 14.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Lakhatási dráma a fiatalok szemszögéből – mit mutatnak az európai adatok? 2025. november 12.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.

Hogyan különböztessük meg a szakértő ingatlanközvetítőt az amatőrtől? 2025. november 11.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással. De honnan ismerhetjük fel, kivel van dolgunk? Valóban rendelkezik a közvetítő engedéllyel és szakmai tapasztalattal? Tudja pontosan, milyen jogi kötelezettségek terhelik az eladót és a vevőt? Segít a szükséges dokumentumok előkészítésében, vagy mindent az ügyfélre hárít? Ismeri a társasházi háttéradatokat, a közös költség, a felújítási alap, vagy a közgyűlési határozatok jelentőségét? Képes objektíven megítélni egy ingatlan reális piaci értékét, vagy csupán az eladó elvárásait visszhangozza? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője tart előadást a témában.


Több mint száz ügyvéd segít díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.

Digitális korszakba lépett a THT – online szakmai hálózat és mesterséges intelligencia a társasházak szolgálatában 2025. november 11.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.

Tartós partnerség a tulajdonos és az állam között: mintaprogram üres lakások bevonására 2025. november 10.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.

„Égig érő fű”: újra pályázhatnak a társasházak belső udvaruk zöldítésére 2025. november 10.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.

Az ingatlaniroda egy olyan vállalkozás, ahol a tudás nagyon gyorsan megtérül 2025. november 7.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hova építsünk? Európa egyik legnagyobb lakáspiaci kérdése 2025. november 6.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.