Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok 2021. január 7.
Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.
4 670 HUF Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé. A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit. Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak. Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak. A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg. A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására. Németország nem elégedett Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent. A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe. Sok, de nem elég A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak. Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut. A felújítási hullámról Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé. A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd. Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok

2021. január 7.

Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.

4 670 HUF

Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé.

A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit.

Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak.

Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak.

A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg.

A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására.

Németország nem elégedett
Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent.

A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe.

Sok, de nem elég
A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak.

Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut.

A felújítási hullámról
Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé.
A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd.

Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 335 HUF

Másolópapír A4 80g újrahasznosított ISO 70 fehérségű Saveco Orange Label 500ív/csomag

Érdekel →

További híreink

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

Januári hideg: rezsi-visszatérítésen dolgozik a kormány 2026. január 22.
A kormány a januári rendkívüli hideg miatt megugró fűtésszámlák kezelésére rezsi-visszatérítést készít elő. Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével munkacsoport alakult, amely egy héten belül javaslatot tesz, a kormány pedig legkésőbb a jövő szerdai ülésén dönthet a részletekről.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.


A társasházi érdekképviselet új korszaka – a MITOE tevékenysége 2026. január 22.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

MITOE–THT együttműködés: 2026-ban minden THT-előfizető számára megnyílik a THT társasházi és ingatlanpiaci szakmai mesterséges intelligencia használata 2026. január 20.
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé.


Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Ha bérbe adom, ha eladom – Tűzvédelmi biztonság az ingatlan piacon 2026. január 16.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.

2,5 millió forint az otthoni energiatárolásra – indul az Otthoni Energiatároló Program 2026. január 15.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.

Új szintre lép a létesítménygazdálkodó-képzés: stratégiai megállapodás az Óbudai Egyetem és a THT között 2026. január 15.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak

Otthoni töltés a társasházban – így lesz biztonságos és jogszerű az elektromos autók töltése 2026. január 14.
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás: közeleg a január 20-i határidő – kinek és mit kell most lépnie? 2026. január 12.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.

A lakossági fűtés mérgezi leginkább a levegőt 2026. január 9.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.

Mélyfelújítás társasházban: mi hiányzik a működő modellhez? 2026. január 9.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Hatósági ellenőrzések, bírságolások - Terézvárosban életbe lépett az Airbnb-tilalom 2026. január 8.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.

A társasház és az áramszolgáltató mostoha gyermeke: a csatlakozóberendezés 2026. január 7.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.