Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok 2021. január 7.
Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.
12 500 HUF Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó Érdekel →
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé. A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit. Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak. Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak. A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg. A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására. Németország nem elégedett Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent. A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe. Sok, de nem elég A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak. Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut. A felújítási hullámról Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé. A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd. Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok

2021. január 7.

Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.

12 500 HUF

Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó

Érdekel →

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé.

A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit.

Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak.

Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak.

A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg.

A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására.

Németország nem elégedett
Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent.

A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe.

Sok, de nem elég
A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak.

Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut.

A felújítási hullámról
Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé.
A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd.

Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Energiahatékonyság és megtakarítási lehetőségek a fűtési rendszerekben - olcsóbban és gyorsabban 2025. december 12.
Három hasznos beszélgetés költségcsökkentő, praktikus megoldásokról az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadók: Marosi Balázs, épületgépész mérnök, ügyvezető - HERZ Armatúra Hungária Kft, Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető - Ariston Hungária Kft, valamint Kádár Katalin, kelet-európai régióvezető - MACDermid Alpha Hungary Kft. Fernox üzletág.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Lakossági energiatároló program indítását tervezik 100 milliárd forintos kerettel 2025. december 11.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.


Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.


Pályázat indul Erzsébetvárosban akadálymentesítésre: 400 000 Ft támogatás lakásonként 2025. december 9.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Mit jelent valójában a hulladékgazdálkodás változása? – társasházi vonatkozások és információk a konyhai bio gyűjtésről 2025. december 8.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.

Létesítménygazdálkodás támogatása 3D BIM modellekkel 2025. december 5.
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.

Túl bonyolult és drága – Megjelent a UIPI felmérése a lakástulajdonosok motivációiról, korlátairól és elvárásairól 2025. december 2.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Merre tartanak a lakásárak? – Megjelent az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentése 2025. november 28.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.

Fűtésindítás gyomorgörcs nélkül – hogyan tehetők biztonságossá és takarékosabbá a társasházi kazánházak? 2025. november 28.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.

Lakhatási válság Magyarországon: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, hiányoznak a rászorulókat célzó támogatások 2025. november 27.
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban.